A halottak állapota álomnak mondatik

 

---

 

         A halottak állapota mindazon ideig, míg a feltámadás műve kezdődik teljes öntudatlanság „mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincsen a koporsóban, ahová menendő vagy”. „Ha megboldogulnak is az ő fiai: nem tudja; ha megszégyenülnék, azt sem veszi eszébe”. Mindenik pátriárkáról azt mondja a Szentírás: „elaludt”. „Te elaluszol a te atyáiddal egyetemben”. És hasonló kifejezést találunk az Új Testamentumban is: Istvánról az első vértanúról mondja: „elaluvék”.  Pál apostol azokról, akik látták az Urat feltámadása után, azt monda: „Azután megjelent többnek 500 atyafiaknál, kik közül sokan élnek e mai napig, némelyek pedig „elaludtak”.

        Ismét más helyen mondja: „akik Krisztusban elaludtak”. Itt meg van különböztetve egyház, amely Krisztusban van, mint testének tagjai, míg a világnak emberisége általában „alkuszik Jézusban.” (Préd. 9:12: ,,Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő  reájok hirtelenséggel”, Jób. 14:21,   5.Móz 31:16:,, És monda az Úr Mózesnek: Ímé te elaluszol a te atyáiddal, és ez a nép felkél, és idegen istenek után jár és paráználkodik azon a földön, a melyre bemegy, hogy lakozzék azon; és elhágy engem, és felbontja az én szövetségemet, a melyet én ő vele kötöttem.“,  1 Kir. 1:21: ,,De ha az én uram, a király, az ő atyáival elaluszik: akkor én és az én fiam, Salamon leszünk bűnösök.“, 1Kir  11:43: ,,És elaluvék Salamon az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyjának, Dávidnak városában. És Roboám, az ő fia uralkodék helyette.“,  Csel. 7:60: ,,Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék.“,  1 Kor. 15:6: ,,Mert ha az asszony nem fedi be fejét, nyiratkozzék is meg, hogy ha pedig éktelen dolog asszonynak megnyiratkozni, vagy megberetváltatni, fedezze be az ő fejét.“, 1Ko 6:18: ,, Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de a ki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik.“,  1 Thess. 4:14: ,,Meg ne vesd a kegyelemnek benned való ajándékát“)

Az apostol mutatja,hogy az egyháznak, mint épen a világnak alvási állapota folytatódik Krisztus második eljöveteléig. És biztosit bennünket, hogy az Úr második eljövetelekor az egyháznak élő tagjai nem áldatnak meg hamarább, mint azok, akik már elaludtak. Ellenkezőleg mi élők nem vesszük elő (nem előzzük meg)  azokat, akik elaludtak, „mert, akik meghaltak Krisztusban,  támadnak fel először“, akkor aztán mi is, kik megmaradtunk élve,  végre megoldatunk és elváltozunk.  

 

„Amit elvetsz, nem azt veted el, ami azután kikel..."

          A felébredés pillanata olybá fog tűnni a felébredteknek, mint haláluk percét követő pillanat volna — „mert semmi bölcsesség, sem tudomány nincs a koporsóban“.  A test, amelyben a világ felébred ugyanolyan lesz, mint a meghalt test, ámbár nem ugyanazon tönkre ment anyagból; mert Teremtőnk épen ugz álitja visya a testet atom részecskékből min Ádámot, Évát, Lázárt aki már harmadnapos volt. Innen van az apostol mondása: „Neki azt veted el, ami azután kikél“. A világ emberiségének teste a feltámadáskor valóban új test lesz, arra nézve, hogy új atom részecskékből lesz össze alkotva; Ő— mindazonáltal — régi test lesz abból a szempontból, hogy hasonmása lesz a meghalt és porrá vált testnek. Nem csodálkozhatunk ha a világi elme, amely nem ismeri az Istent és az ő hatalmát ócsárolja a feltámadás gondolatát. Bámulatos mű lesz, csodálatraméltóbb, mint az eredeti első ember teremtése. Ekképpen az emberi nem, a mennynek angyalai, a Mindenható Isten legcsodásabb alkotása  lesz.

 

Az Ő mindenhatósága és Bölcsessége ki lesz mutatva

           Ő, aki kezdetben az embert az ő hasonmására teremtette, bírja a hatalmat, nem csak hogy őt ismét teremtse a föld porából és hogy újból felgyújtsa az élet szikráját. De még többet tesz: megmutatja az ő mindenható hatalmát és végtelen bölcsességét, midőn minden lény agyában ugyanazon események lesznek följegyezve, amelyek vele az életben megtörténtek; ép úgy, mint a fonográf viaszhengere magába rejti a beszélőnek feljegyzett szavait, amelyek reprodukálhatók (ismételhetők) más időben és más helyen. Senki más nem, csak az a Végtelen Lény bírhat olyan hatalommal, amely képes visszaadni minden ember gondolatát, ő, akiről mondva van, hogy ismeri fejünk minden hajszálát és hogy egy veréb sem eshet a földre az ő tudta nélkül — egyedül ő alkothat olyan nagy és csudálatos dolgot; és csakis ezen szavainak kijelentése által tanulhatunk meg ő-benne feltétlenül bízni, hogy mindezen csodálatos dolgokat véghez viszi.

A feltámadás könnyebb megértése végett a következő példát hozzuk föl: Ha valaki meghal, hozzátartozói, barátai és ismerősei emlékében él az illető, dacára annak, hogy az már meghalt. A jó barátok többször beszélnek annak jó modoráról, jelleméről stb. Hogy mások is tudomást szerezzenek róla, a lapban is közzéteszik néha a jó barátok az illető jellemrajzát: megtestesítve, megjelenítve a meghaltat, amennyire az emberileg lehetséges. Istenről azt olvassuk, hogy „mindenek élnek őneki.“ Isten, minden ember jelleméről stb. tudomást szerzett. Ha az illető meg is halt Istennél fennmaradnak a meghalt egyénről szerzett tökéletes ismeretei. A feltámadás alkalmával Isten az embernek — aki  az „Ő emlékezetkönyvében“, vagyis elméjében él, testet fog adni. Annak a lénynek, akit ismert, fog adni teste. Épp, mint az apostol mondja: „Puszta magot vetsz, de ád az Isten annak testet”. Tehát nem a testet támasztja fel, mert a test semmit, nem érne, ha nem az illető egyén sajtos jellemvonásai stb. lennének visszaállítva. Mi emberek csak egy papírlapra írhatjuk fel elhunyt barátunk jellemrajzát, az ember tulajdonképpeni egyéniséget csak egy papírlapon jeleníthetjük meg, Isten azonban egy új fizikai testbe fogja beírni az illető jellemtulajdonságát, amilyen az volt, amikor élt a földön.

 Nem kell azonban várnunk, hogy az egész világ egyszerre fog felébredni; a Messiási uralkodás nagy műve azokkal fogja kezdetét venni, akik még nem mentek le a halál ágyába — a sírba, akik azonban mégis halottaknak vannak számítva, abban az értelemben, hogy nem élnek a halál hatalmától való szabadság teljes mértékében. Ha a visszaállítás műve ezekkel némileg előrehalad, akkor várhatjuk, hogy egy bizonyos csoport azok közül, akik már megelőzőleg a halálba „elaludtak“, felfognak ébredni és részesülni fognak azon dicső Nap áldásaiban. Később mások, majd ismét mások fognak felébredni, még beteljesül, hogy azon Napon a „Krisztus napján“ mindazok, akik a sírban vannak meghallják az Isten Fiának szavát. — Engedelmeskednek a parancsnak: „Jöjjetek elő“, és az Isten jóságának, szeretetének és kegyelmének ismeretére hozatnak és ha akarják végtére az emberi természet tökéletességére emeltetnek. Időközben a föld elő lesz készítve, mint Istennek Paradicsoma az ő helyreállított gyermekei részére.

 A jelen időben pedig buzdítva vannak mind a „meghívottak“, hogy „hivatalukat és választásukat erőssé tegyék“, hogy tagjai lehessenek a mennyei királyság osztályának, hogy az isteni elrendezés folytán részük legyen az „első főfeltámadásban“, abban a feltámadásban, mely az emberi természetből az isteni természet tökéletességéhez vezet, annak dicsőségével és tiszteletével egybe.

 

 

 

Oldal: A halottak állapota álomnak mondatik A halottak állapota mindazon ideig, míg a feltámadás műve kezd
Magyar Bibliakutatók Egyesülete - © 2008 - 2024 - bibliatanulok.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat