E VILÁG (KORSZAK) VÉGE,

 

 

EGY ÚJ VILÁG (KORSZAK) KEZDETE

 

 NAPILAPOKBÓL igen gyakran olvasunk egyes jö­vendöléseket a világ végére vonatkozólag, amely jövendölések a Bibliának egyes jelképes kijelen­téseire hivatkozva adják hirül a föld s vele egy­idejűleg az egész emberiség megsemmisitését.

 A Biblia azonban másképp olvasandó: ez Is­ten tervének kinyilatkoztatása az emberekhez. Épp ezért megkivántatik, hogy sorait kellő figye­lemmel olvassuk s azon vággyal, hogy megismer­jük benne az Alkotót jellemtulajdonságaira nézve, mely ter­vében kifejezésre jut. S ha ezt Így olvassuk, akkor fönséges jellemnagyságban fogjuk csodálni a korszakok értelmi Szerzőjét,, s Ezékiel viziójával kapcsolatosan látni fogjuk, mint haladnak a „kerekek'', korszakok Isten előrelátó böl­csessége szerint változatlanul előre az általa kijelölt pályán („a kerekek nem fordulnak meg, mikor járnak vala mindenik arccal előfelé megyen vala'' — Ezékiel 1:16, 17), végül is összhangot, harmóniát teremtve a földön. A Biblia lapjain világosan olvasható betűkkel van meg­jelölve az egész emberiség története. „Valóban a Biblia nél­kül", — mint egy iró helyesen jegyezte meg — „olyan lenne a történelem, mint az ismeretlen forrásokból, ismeretlen tengerekbe ömlő folyó", ellenben irányítása mellett képe­sek vagyunk a folyót forrásáig nyomozni, sőt láthatjuk di­csőséges betorkollását az örökkévalóság óceánjába.                   

  Hogy a Biblia a jelen világ végét jelöli, ahhoz semmi kommentárt sem kell hozzáfűznünk. Azonban igen érde­kes annak a megvilágítása, hogy mit ért a Biblia a „világ­vége" kifejezés alatt s mikor fog az történni.

                 Előbb jeleztük, hogy a Biblia szimbolikus kijelentései sokakat arra a gondolatra vezettek, hogy e világ vége föld­rengés és más hasonló természeti jelenségek kíséretében fog történni, mely az egész emberiség megsemmisülését vonja maga után. Bár a fenti dolgok betüszerint is végbe­mennek, mindez azonban nem jelenti a föld s vele együtt az egész emberiség megsemmisitését. A Biblia összhangzó bizonyítékai arról győznek meg bennünket, hogy korok, kor­szakokat követnek az emberiség történetében, mindazáltal „a föld mindörökké megmarad." (Prédikátor 1:4) „Isten nemhiába teremtette ezt, hanem, hogy emberek lakjanak azon.''(Ésaiás 45:18) A tűz a Bibliában, mint jelkép a pusztulás folyamatát ábrázolja. Ennek igazolásaképp idézzük: „Az én végzésem ez, hogy egybe gyűjtsem a népeket, egybe gyűjtsem az országokat... mert az én haragomnak tüze miatt emészthetik meg az egész föld. És akkor (a jelen szociális rend átalakulásával) változtatom a népek ajkait tisztává, hogy mindenek segítségül hívják az Úr nevét és szolgátjának. Neki egyenlő akarattal." (Sofoniás 3:8, 9) Ha ez a tűz tényleges tűz volna, mely a földet elolvasztaná, úgy akkor nem maradhatna rajta ember, kinek ajkát Isten tisztává tehetné.

 A Biblia nyelvezetének ereje csak a következendő nagy nyomorúság idejéről győz meg bennünket, mely a jelen emberi társadalmi rendet, mit a földi szó jelképez, s pár éven belül el fogja söpörni.

 

                 Három korszak

 

A Biblia három nagy világról tudósit bennünket, mely beékelődik az emberiség történetébe. Az első világ, vagy kor Ádámtól az özönvízig terjed s a Biblia így ír erről: „A világ, amely volt” (2 Péter 3, 6) A második világ az özönvíztől Isten országa megalapításáig terjed s a Bibliában úgy szerepel, mint „a jelenvaló gonosz világ.” (Gál. 1:4; 2 Péter 3:7) A harmadik világ „a bekövetkezendő új világ” (Zsidók 2:5; 2 Péter 3:7), melyről olvassuk: „Uj eget (uj szellemi uralmat) és új földet (új emberi társadalmat) várunk az Isten ígérete szerint, amelyben lakozik az igazság,, (2 Pé­ter 3:13)

 

 

E harmadik világ az emberiség történetében a legnagyobb érdeklődés középpontját képezi, mert míg a többi világokban (korszakokban) a gonoszság uralta a földet, a bekövetkezendő új világ (mely Isten országa lesz e földön, melyért imádkozunk: Jöjjön el a Te országod) az igazság és az igazságosság sziklaszilárd bázisán fog pihenni, melynek .

 

 Mestere és építője maga az Isten. E korszakba, a harmadik égbe vagy a helyreállított paradicsomba ragadtatott el a hit szemével Pál apostol, aki Krisztus vált ság munkája nyomán logikusan fejtegeti levelében, hogy amiképpen egy ember (Ádám) engedetlensége következtében a bűn és a halál.

 

(Rómabeliek 5:12-19) (az átöröklés törvénye szerint) elhatott az egész emberiségre, úgy az egy ember Jézus Krisztus váltságaképp — „ki mint igaz meghalt a hamisakért'' — az örök életre való egv drága lehetőség alkalma osztályrészül fog jutni mindenkinek. Jól jegyezzük meg: alkalma,de nem örök élet, amely csak azoknak lesz osztályrésze, kik Isten országában a feltámadás, ítélet (1000 éves) korszakában (Jelenések 20:2, 3) engedelmességet fognak tanúsítani Isten szeretett törvényei iránt;  ellenben azok, akik makacsul ellenállának az új ország törvényeinek, a kegyelem egy hosszú ideje (100 éve) (Ésaiás 65:20 '' Nem lesz ott többé csupán néhány napot ért gyermek, sem vén ember, a ki napjait be nem töltötte volna, mert az ijfú száz esztendõs korában hal meg és a bûnös száz esztendõs korában átkoztatik meg.''  után megsemmisülnek a második halálban (Jelenések 21:8), melyből felébredés, feltámadás többé nem lesz „Jézus Isten kegyelméből (egyszer) mindenekért megkóstolta a halált'' (Zsidók 2:9) s így előhozza őket a halál - sírból, kiket az Írás a „reménység foglyaidnak nevez, hogy életet nyerjenek, az igazság teljes ismeretére vezetve őket, azonban, ha akkor engedetleneknek bizonyulnak, akkor meghalnak örökre. Feltámadás abból többé nem lesz, mert Krisztus többé meg nem hal, a halál rajta többé nem uralkodik'' Ő még egyszer gyalázatra (halálra) nem fog adatni.A megváltás e drága eredményét fejezi ki Pál apostol e szavakkal is: „Ádám-ban mindnyájan meghalnak, Krisztusban pedig mindenek meg elevenítetnek'' (feltámadnak). (1Kor. 15:22) „Isten vetett mindeneket a bűn alá, hogy mindeneken könyörüljön.^’’ (Rómabeliek 11:32) Azért engedte meg Isten az emberiségnek a gonosz szörnyű tapasztalatait, mert már kezében volt a gyógyítás drága eszköze (Krisztus), kiről olvassuk, hogy „a teljes időnek eljövésében Isten általa mindeneket egybeszerkeszt, mind akik a mennyben vannak, mind akik e földön vannak.^’’  — Efézus 1:10.A világ végéről megkezdett tárgyalásunkhoz visszatérve, már vizsgáltuk, hogy Pál apostol, mint látott el a harmadik égig, (2 Korintusbeliek 12:4)  V agyis az emberiség története harmadik korszakába, melyről Péter apostol, mint „új ég'' és „új földről beszél, s melyről úgy ír, hogy közvetlen egy nagy világégés (nem fizikai tüzet értve alatta) fog megelőzni, amely hatásában oly nagyfokú lesz, hogy Urunk szavai szerint, „ha Isten meg nem rövidítené e napokat (időt), egy ember sem maradna.''  (Máté 24:12) E világégés, mint a Biblia prófétikus lapjairól leolvasható, 1914 évtől vette kezdetét s abban a katasztrófái is nyomorúságban fog végződni, mely ha Isten által nem lenne megrövidítve, minden civilizációnk tönkremenne s egyben az egész emberiség megsemmisülését vonná maga után. Urunk e világ (korszak) végéről mondja: „És lészen a földön tanácsokban való megfogyatkozás miatt szorongattatás, mivel a tenger és a hab zúgni fog és el ámulnak azemberek a félelem miatt s azok várása miatt, melyek a föld kerekségére (emberi társadalom) következnek.'' — Lukács 21:25.

             Ha most széttekintünk az Őrtoronyból s szemléljük a jelen eseményeket, valóban látjuk, hogy a tenger szörnyetege(felemelkedő néphatalom), mint fenyegeti elnyeléssel a jelen világrendet. Az elégedetlenség és szörnyű zavar, mely ma uralja a földet, félelembe ejt, sokakat s kétségbe eséssel tölti el az embereket. A tanácsokban való megfogyatkozás pedig olyan nyilvánvaló, mint soha ezelőtt. Konferenciák, konferenciák után váltják fel egymást. - • hiába. Bölcs államférfiak belátják, hogy titáni munkával állanak szembe, melyet csak a jövő kor tekintélye fog véghez vihetni. Szétmorzsolódik az emberek élet energiája, de a káoszból kivezető utat nem találnak.

 

             A dolgok ilyen labirintusában azonban — hála Istennek — van egy biztos térkép és iránytű — a Biblia, melynek koncentrikus sugarai e gyújtópontba a korszak (világ) végére vetve fényüket, mutatják a nagy világórán, nemcsak e világ (korszak) elmúlását, de egyben azon régvárt aranykor küszöbön való megalakulását is, „melyben megáldatnak a földnek minden népei."

 

            A Biblia eme kijelentése most valóban úgy hangzik, mint a reggeli zivatarban a klarinét. A Biblia szimbolikus kijelentésében olvassuk még: „Mini a minémü a szivárvány tekintete, mely szokott lenni felhőben, esős időben, olyan a fényesség köröskörül." — Kzékiel 1:28. „És a szék körül vala szivárvány." —• Jelenések 4:3

              Bármily sötétnek tűnik is fel a jelen és a közeljövő, a Biblia igazságának fényénél örömmel szemlélhetjük „köröskörül" a nyomorúságközvetlen szélén a béke és boldogság aranykorát (Isten országát), mely mint az Igazság Napja fog felkelni gyógyulással sugaraiban, mely több, mint ellensúlyozni fogja a szenvedés, fájdalom és halál rettenetes éjszakáját, melyben oly sokáig leledzett a nyöszörgő világ.

            A szivárvány mindig a béke jele, vagy szimbóluma volt. A vihar után, mint a legszebb ellentét jelenik meg a felhőkön. Mily pompás, mikor a zápor után kisüt a nap és sugarai mindent tündöklő szinpompába öltöztetnek s ekkor a sok ragyogásban a legszebb, a legdicsőbb a szivárvány. A szivárvány azt hirdeti nekünk, hogy az elemek harca véget ért és Isten ismét barátságosan mosolyog a földre.

  Istentrónját körülvevő szivárvány találó jelképe Isten könyörületességének és a békének, mely mint azon események következménye

  — melyet János látomásában látott — ki kellett terjessze hatását.— Jelenések 4:3.

 

Összefoglalás

 A Biblia időjelzője alapján tényleg a világ (korszak) bezáró éveiben élünk, Isten országa közvetlen megalakulása küszöbén. E világ (korszak) vége azonban nem egy üstökösnek a földdel való összeütközése, hanem az „Igazság Napjáénak (Malakiás 4:1, 2  ''Mert ímé, eljön a nap, lángoló mint a sütõ-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevõ, mint a pozdorja, és megégeti õket az eljövendõ nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.  És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az õ szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hízlalt tulkok. ") a sötétséggel való összeütközése következtében fog létrejönni, az Uj Királynak, Krisztusnak uralkodása által, aki nemsokára hatalommal és tekintéllyel meg fogja alapítani az országot, „mely minden nemzetek kívánsága'' lesz. — Aggeus 2:7.

 „És tenger többé nem vala''

            Mint már jeleztük, a tenger jelképesen a szüntelen elégedetlenkedő néptömegeket ábrázolja. Korunkban ugyancsak halljuk a tenger (elégedetlen néptömegek) zúgását, azonban az újonnan felállított társadalmi rend az új égnek. — Krisztus hatalmának uralma alatt, annyira kielégítő,, tökéletes és gyökeresen új lesz, hogy nem lesz többé elégedetlen tömeg. A törvényhez és rendhez fog simulni mindenki s a gazdagságban és hatalomban most fönnálló különbségek nem lesznek többé. A most még elégedetlen néptömegek is el fogják ismernia dolgok új rendjét a társadalmi kérdés legideálisabb megoldásának és nagy Istenünknek szívesen tesznek tanúságot arról, hogy ő a jövőállamát az egész világon úgy rendezte be, ahogy még a legeszesebb szociálpolitikusok sem tudták volna berendezni. Eképpen, ha az új korszak megalakul, dicsének fogja eltölteni Isten teremtményei, akik egy hangon fogják mondani: „Kicsoda ne tisztelne téged Uram és ki ne dicsőítené a Te nevedet, mert csak egyedül vagy szent, mert minden nemzetek eljöttek és Te előtted lehajoltak, mert a Te Ítéleteid megnyilatkoztak.''   — Jelenések

 

 

 

Emeld fel szád s vígan énekelj;

Az Isten országa közelg.

És ebben örvendjen minden szív

Hogy a föld királya jövend.

 

Mig foly az önző harc e földön,

S el van nyomva az igazság,

A föld és menny Ura im eljött

Megvédeni menyasszonyát.

 

Tárd fel kapud, hódolj előtte

Azt üzeni néked az Úr!

Ne rettegj óh te kicsiny sereg,

Győztes király: Krisztus az Űr.

 

 

AZ ÉLETBŐL

Egy alpesi vándor kegyetlen hideg télben vánszorog. Lábai mintha ólomból lennének: a fáradtság már teljesen úrrá lett rajta. Hirtelen valami rettentő zsibbadás fogja el dermedt tagjait. Le akar dűlni a hófúvásod útra. Tudatában van annak, hogyha összeroskad, akkor menthetetlenül ott fog megfagyni. Utolsó öntudatos percében megbotlik egy csomóban. Egy utolsó, végső erőfeszítéssel kihuzgálja a hó alól: egy fagyott ember. Lassan hozzá lát a munkához: kezdi dörzsölni, hisz úgy látja, az illetőnek még sokkal nagyobb baja van, mint őneki. S mire a szerencsétlen ember felnyitja szempilláját, ő maga is átmelegedett. A fáradtság is mintha eltűnt volna: mindketten megmenekültek.

 

 

 

Tanulság: Ha valaki szomorú, vigasztaljon; ha sebe van, gyógyítson másokat, ő maga is meg fog gyógyulni.

            Ha barátaid elhagynak, ha mindenütt hideg szívre találsz: menj Jézushoz, a legjobb baráthoz. Ő nem hagy el. „Minden időben szeret az igaz barát és testvérül születik a nyomorúság idejéré.“Ha nem tudsz szeretni, úgy társalogj Jézussal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: E világ
Magyar Bibliakutatók Egyesülete - © 2008 - 2024 - bibliatanulok.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat